Ha elutasítottak, jegyzőkönyvet kell kapnunk! A szóbeli panasz kapcsán lényeges, hogy azt azonnal meg kell vizsgálni és szükség szerint orvosolni kell. Amennyiben az ügyfél nem ért egyet a szolgáltató panaszra vonatkozó álláspontjával, akkor magáról a panaszról és a szolgáltató álláspontjáról jegyzőkönyvet kell felvenni. Ilyen esetben egy másolati példányt az ügyfélnek […]
Az idősebbek máig emlékeznek arra, amikor annak hírére, hogy egy bank működése veszélybe került és az fizetésképtelenné válhat, az érintett szolgáltató ügyfelei kígyózó sorokban vártak rá, hogy visszakapják pénzüket, mivel mindenki szerette volna menteni a menthetőt. Ma már ez nincs így. Az első és legfontosabb tudnivaló az, hogy nem a csődbe ment pénzügyi szolgáltató fizeti vissza az ügyfeleknek a betét összegét, hanem az ún. Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) intézi az ezzel kapcsolatos teendőket. Persze e kötelezettségét többféle módon is teljesítheti, így például az történhet átutalással vagy például úgy, hogy kifejezetten a kifizetés céljából megbíz az OBA egy pénzügyi szolgáltatót. Épp ezért, ha a fogyasztók meghallják, hogy az a bank, ahol pénzüket elhelyezték csődbe ment, felesleges oda rögtön elrohanniuk azért, hogy kivegyék betéteiket. Azt vissza fogják kapni.
Fontos tisztázni, hogy nem minden fajta betét védett, azaz nem mindegyik után jár kártalanítás. Persze sokkalta bővebb azon betéteknek a köre, amelyek kapcsán védelmet élveznek a pénzügyi fogyasztók. Látra szóló betét – névre szóló betét A betétek kapcsán meg kell különböztetni az úgynevezett látra szóló és a névre szóló betéteket. […]
Számtalan pénzügyi fogyasztó létezik, ide tartoznak a magánszemélyek, ha például egy fizetési számlát nyitnak egy bankban. Azonban nem csak az ő betéteik vannak biztonságban, mivel ezeken kívül is sokféle olyan személy van, aki nem ilyen magánszemély, mégis szerződést köt vele a bank. A legtöbb pénzügyi fogyasztó betéteire kiterjed a védettség, […]
A hitelintézetbe befizetett betétek összege bármekkora nagyságú lehet, így előfordulhat az is, hogy egy egyszerű magánszemély néhány tízezer forintot tart bankban, de egy nagyvállalat esetében milliós, adott esetben pedig milliárdos nagyságrendről is beszélhetünk. Épp ebből következik, hogy létezik egy bizonyos összeghatár, ameddig a kártalanítás jár. Ennek maximális összege 100.000 EUR-nak […]
Az ügyfelek az úgynevezett kártalanítási eljárás során kapják vissza a pénzüket. Ez az eljárás akkor indul meg, ha a betétek befagynak (azaz a hitelintézet nem képes kifizetni a betét alapján fennálló tartozását a fogyasztónak), illetve engedélyét visszavonta a Magyar Nemzeti Bank vagy ha bíróság hozott a szolgáltató megszüntetéséről (szakszóval: felszámolásáról) […]
A fogyasztókat sokszor nem csak az a cél vezérli, hogy a pénzüket biztonságban tudják és lehetőségük legyen arra, hogy például fizetési számlájukról bármikor készpénzt vegyenek fel vagy átutalásokat intézzenek (mint amilyenek a tipikus pénzforgalmi szolgáltatások), hanem azt szeretnék tovább forgatni, befektetni, gyarapítani. Még akár annak árán is, hogy kockázatot vállalnak […]
A befektetési szolgáltatásokat igénybe vevők is pénzügyi fogyasztók, akik – a hitelintézeti betétesekhez hasonlóan – szintén védelmet élveznek a befektetési szolgáltató csődje esetén (azonban fontos hangsúlyozni, hogy csak bizonyos befektetési szolgáltatások igénybe vételekor igaz ez). Ennek hátterében két ok is áll, egyrészt a „kockáztatott”, befektetni kívánt összeg értelemszerűen rendszerint magasabb, […]
A Befektető-védelmi Alapra (BEVA) vonatkozó előírások sok tekintetben hasonlóságot mutatnak a hitelintézeti betétesek védelmének feladatát ellátó OBA-val, ezzel együtt több különbség is kirajzolódik. A befektetési vállalkozások A befektetési vállalkozások kapcsán először is azt érdemes tudni, hogy a hitelintézetekhez hasonló módon csak és kizárólag az adott befektetési szolgáltatás keretében nyújtott tevékenység […]
A BEVA által nyújtott védelem esetében is igaz az, hogy az általa nyújtott kártalanítás nem terjed ki minden olyan követelésre, amelyet a szolgáltató csődje esetén az ügyfelek vele szemben támasztanak. A vonatkozó feltételeket a tőkepiaci törvény tartalmazza. Kizárólag olyan követelés alapján állapítható meg kártalanítás, amely a befektető […]
A BEVA akkor köteles kártalanítani az érintett befektetőket, ha a befektetési szolgáltató felszámolását bíróság rendelte el (hétköznapi értelemben véve azt is mondhatjuk, hogy akkor áll fent a kártalanítási kötelezettség, ha a szolgáltató becsődölt és ezt a hivatalos szerv, ez esetben a bíróság mondta ki). Miután a bíróságnak e döntését közzétették, […]
2015 februárjától a korábbi helyett aktualizált Magatartási Kódex lépett hatályba, amely minden, a felelős lakossági hitelezéshez szükséges, ám 2014-ben jogszabályba nem foglalt elvet, szabályt tartalmazott. A jogalkotó tavaly számos, a lakossági hitelezéshez kötődő fogyasztóvédelmi rendelkezést törvényekbe, rendeletekbe emelt, ezért vizsgálták felül a korábbi dokumentumot. A lakossági hitelt, pénzügyi lízing- vagy […]
