A BEVA akkor köteles kártalanítani az érintett befektetőket, ha a befektetési szolgáltató felszámolását bíróság rendelte el (hétköznapi értelemben véve azt is mondhatjuk, hogy akkor áll fent a kártalanítási kötelezettség, ha a szolgáltató becsődölt és ezt a hivatalos szerv, ez esetben a bíróság mondta ki). Miután a bíróságnak e döntését közzétették, azt követően tizenöt napon belül a BEVA mind a saját internetes honlapján (http://www.beva.hu), mind pedig a Magyar Nemzeti Bank webcímén (http://www.felugyelet.mnb.hu) tájékoztatja a befektetőket az igényük érvényesítésének lehetőségéről. Ennek során arról kapnak információkat a pénzügyi fogyasztók, hogy mikortól lehet az igényeiket érvényesíteni (igényérvényesítés első napja), azzal hogyan élhetnek (igényérvényesítés módja), valamint, hogy melyik szervezettől kaphatják meg a vonatkozó összeget (a kifizetést végző szervezet neve). Lényeges ugyanakkor és a befektetők védelmét szolgálja, hogy az igényérvényesítés első napja nem lehet későbbi, mint a bíróság döntésének közzétételét követő harmincadik nap.
Mit kell tennie a befektetőnek, hogy kártalanítást kapjon?
Fontos, hogy ha a befektető kártalanítást szeretne, akkor külön erre vonatkozó kérelmet kell benyújtania a BEVA-hoz. Ennek benyújtására vonatkozó határidő: az igényérvényesítés első napjától számított egy éven belül lehet ezt előterjeszteni. Előfordulhat természetesen olyan eset, hogy valamilyen ok folytán egész egyszerűen nem volt abban a helyzetben a fogyasztó, hogy azt a határidőn belül benyújtsa. Ilyen esetben még harminc napig előterjeszthető a kérelem onnantól számítva, hogy az akadály elhárult.
A befektetőnek a BEVA-hoz nem elég csupán a kérelmét benyújtania, hanem ahhoz csatolni kell azt a szerződést is, amely igazolja, hogy követelése van a csődbe ment befektetési vállalkozással szemben. Ekkor, ha rendelkezésre áll a vállalkozás által vezetett, kapcsolódó nyilvántartás is, úgy legkésőbb kilencven napon belül elbírálják a kártalanítási kérelmet. Az alapján pedig ki is kifizetik a vonatkozó összeget, ha a szerződéssel igazolt követelés és az említett nyilvántartás adatai megegyeznek: ez esetben az összeget haladéktalanul, de legkésőbb kilencven napon belül kell megkapnia a befektetőnek (e határidő meghosszabbítható).
Ugyanakkor a befektető akkor is biztos pozícióban van, ha nincs meg a vonatkozó szerződése, hanem csak olyan, jogerős bírósági határozattal rendelkezik, amellyel igazolni tudja, hogy követelése jogos. Ekkor onnantól számított kilencven napon belül nyújthatja be kérelmét, hogy a határozat jogerős lett. Értelemszerűen ekkor a szerződés helyett a kapcsolódó bírósági döntést kell mellékelni.
Mekkora a kártalanítás összege és mitől függ?
Mint ahogy az OBA kapcsán, a BEVA esetében is meghatározásra került bizonyos összeghatár, miszerint személyenként és BEVA-tagonként összevontan legfeljebb mekkora összeg fizethető ki kártalanításként. Ez az összeg 20.000 euro és pénzben jár (tehát azt nem lehet kifizetni például utalvány formájában). A kártalanítási összeg mértékének meghatározásánál fontos szempont, hogy a befektető követelése mértékét veszik figyelembe: egymillió forint összeghatárig annak száz százaléka jár, az egymillió forint összeghatár feletti követelés esetében pedig az egymillió forintot és az egymillió forint feletti rész kilencven százalékát kell figyelembe venni. Az is fontos a kártalanítás mértékének megállapítása során, hogy a befektetőnek az Alap tagjánál (tehát a csődbe ment szolgáltatónál) fennálló, valamennyi biztosított, és a tag által ki nem adott követelését össze kell számítani. Abból azonban le kell vonni az ügyfél esetleges, lejárt vagy a kifizetésig lejáró tartozását (tehát amelynek esedékessége megelőzi a kifizetés időpontját).
Szó volt arról, hogy a kártalanítás pénzben történik, azonban a követelés vonatkozhat értékpapír kiadására is: például akkor, ha az ügyfél számláján a befektetési vállalkozás értékpapírt tartott nyilván elektronikusan. Ilyen esetben a kártalanítás összegének megállapítása a felszámolás kezdő időpontját megelőző száznyolcvan nap tőzsdei átlagárfolyama alapján történik. Mivel a kártalanítás összege legfeljebb 20.000 EUR, ezért itt is érvényes az a szabály, hogy valamihez mérni kell az euró árfolyamot: ez jelen esetben ugyancsak az MNB által közzétett hivatalos árfolyam, méghozzá az, amely a felszámolás kezdő időpontjának napján érvényes volt.