Megakadályozhatja a pénzügyi szolgáltató az eljárást?
Az eljárás megindulása nem azon múlik, hogy a pénzügyi fogyasztói jogvitával érintett szolgáltató ahhoz hozzájárul-e. Kijelenthető: az „ügy ura” a fogyasztó, akinek a kérelmére indul az eljárás és a törvény természetesen arra is lehetőséget biztosít számára, hogy beadványát visszavonja.
Mennyit kell fizetni az eljárásért?
A fogyasztó számára az eljárás mindenképp díjmentes, mivel a költségekről kizárólag a kötelezést tartalmazó határozatban kell rendelkezni. Ilyen jellegű döntés ugyanakkor – mint látni fogjuk – kizárólag akkor hozható, amennyiben a fogyasztói kérelem megalapozott, márpedig az eljárás költségeit az a fél viseli, akinek terhére az eljáró tanács az ügyet eldöntötte. Alapos fogyasztói igény esetében tehát értelemszerűen a pénzügyi szolgáltató terhére dönt az eljáró tanács, e szerint pedig az eljárás költségei szükségszerűen őt is terhelik, azt nem a fogyasztónak kell állnia.
Mennyi időt vesz igénybe az eljárás?
Az eljárással összefüggésben meghatározásra került rövid határidők alátámasztják a pénzügyi fogyasztói jogvita rendezésére irányuló eljárás gyorsaságát is. Így például a kérelem benyújtását követően nyolc napon belül vizsgálja meg az eljáró tanács, hogy a PBT hatáskörébe tartozik-e az ügy, illetve ha a kérelem hiányos, úgy tizenöt napon belül kerül visszaküldésre a fogyasztónak a beadvány a hiányok pótlása végett. Az is lényeges garanciáját jelenti a pénzügyi fogyasztói jogok gyors érvényesítési követelményének, miszerint a meghallgatás elhalasztására csak kivételesen fontos okból van lehetőség. Ugyanakkor még az elhalasztás sem veszélyeztetheti a pénzügyi békéltetési eljárás befejezésének törvényi határidejét, amely legfeljebb százhúsz napig tarthat, ennyi idő alatt tehát mindenképp lezárásra kerül az ügy. (Az eljáró tanács ugyanis befejezi az eljárást a megindulástól számított kilencven napon belül, ezt a határidőt pedig kizárólag a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke hosszabbíthatja meg, legfeljebb harminc nappal.)
A kérelem módosítása, alávetési nyilatkozat
Fontos, hogy a pénzügyi fogyasztó nincsen azon kérelemhez kötve, amelyet beadványában megjelöl: azt az eljárás során szabadon módosíthatja vagy kiegészítheti. Ez alól csak két kivétel van: ide tartozik az az eset, ha az eljáró tanács ennek lehetőségét kizárja az ezzel okozott késedelemre való tekintettel, illetve, ha a pénzügyi szolgáltató alávetést tett és emiatt tiltakozik a kérelem módosítása vagy kiegészítése ellen.
A pénzügyi szolgáltató ugyanis tehet alávetési nyilatkozatot: ez azt jelenti, hogy egyezség hiányában is aláveti magát a Pénzügyi Békéltető Testület döntésének – ez esetben az eljáró tanács megalapozott fogyasztói kérelem esetében kötelezést tartalmazó határozatot hozhat, amely pedig bírósági végrehajtás útján kikényszeríthető. Ugyanakkor lehetőség van az alávetési nyilatkozat esetében arra, hogy a kötelezettség-vállalása mértékét a pénzügyi szolgáltató korlátozza: így például úgy nyilatkozzon, hogy csak azon kérelmek esetében fogadja el a PBT döntését kötelezőként, amikor is a fogyasztói kérelemben megjelölt pénzkövetelés tárgya 1.000.000 Ft-nál kisebb összeg.
Hogyan zajlik az eljárás a gyakorlatban?
A fogyasztónak a PBT-hez intézett kérelme tartalmazza az álláspontjának rövid leírását, azt, hogy mit vitat és mi a pontos igénye a pénzügyi szolgáltatóval szemben és mellékletként az ügy értékeléséhez szükséges, illetve bizonyítékként szolgáló iratanyagokat. Erre a pénzügyi szolgáltatónak lehetősége – és egyben kötelezettsége – reagálni válasziratban, amelyben részletesen előadhatja szintén érveit, mellékelheti ugyanúgy bizonyítékait. Ezt követően egymás álláspontjának megismerésére személyesen is lehetőség van az ügy kapcsán tartott meghallgatáson: itt a fogyasztó megkapja a szolgáltató válasziratát és arra reagálhat, ezt követően pedig a szolgáltató nyilatkozhat a kérelmező által esetlegesen előadott szóbeli indítványokra. Ez után kerül sor az ügyet lezáró döntés meghozatalára.