A kapcsolt hitelszerződések jellemzői


A kapcsolt hitelszerződés jelentése

A hitelek kapcsán külön szólni kell az úgynevezett kapcsolt hitelszerződésekről. Mint a neve is mutatja, ez a hitel kifejezetten arra szolgál, hogy fedezze valamilyen termék vagy szolgáltatás ellenértékét.

Azaz a kapcsolt hitelszerződés olyan hitelszerződés, amely meghatározott termék értékesítéséhez vagy – a hitelnyújtástól eltérő – szolgáltatás nyújtásához kapcsolódik, ha

  • a hitelt maga a termék értékesítője vagy szolgáltatás nyújtója nyújtja, vagy
  • harmadik személy nyújtja, és a hitelszerződés előkészítése vagy megkötése során a termék értékesítőjét, illetve a szolgáltatás nyújtóját veszi igénybe közreműködőként, vagy a hitelszerződésben az adott terméket vagy a szolgáltatást, amelynek értékesítéséhez, illetve nyújtásához a hitelszerződés kapcsolódik, kifejezetten nevesítették.

Ilyen esetben tehát az adott árucikk vételárát a pénzügyi szolgáltató által nyújtott hitel fedezi, amelyet maga fizet ki annak a kereskedőnek, aki forgalmazza a terméket. Azaz a fogyasztó nem kerül a hitelösszeggel közvetlenül kapcsolatba, hanem ő már csak a kapcsolt hitelszerződés alapján fizeti a törlesztő-részleteket a pénzügyi szolgáltatónak azzal, hogy természetesen a megvásárolt termék a tulajdonába kerül.

Ha élünk az indokolás nélküli elállási joggal, az a kapcsolt hitelszerződést is felbontja! 

A kapcsolt hitelszerződések esetében fontos rögzíteni, hogy vannak bizonyos esetek, amelyek fennálltakor a fogyasztót úgynevezett indokolás nélküli elállási jog illeti meg külön jogszabály folytán. Ide tartozik bizonyos kivételekkel az internetes vásárlás vagy például az üzleten kívüli értékesítés (hétköznapi néven termékbemutatók, azaz amikor a szerződéskötésre és az áru megvásárlására nem a vállalkozás székhelyén, telephelyén kerül sor, hanem például a fogyasztó lakóhelyén, munkahelyén vagy épp egy hotelben, az áru bemutatását követően). Az említett, hagyományostól eltérő, tehát speciális értékesítési formák esetekben a fogyasztók meggondolhatják magukat tizennégy napon belül. Ez azt jelenti, hogy minden hátrányos következmény nélkül a fogyasztó dönthet úgy, miszerint még sincs szüksége az adott termékre. Ekkor, ha bármilyen összeget átadott a fogyasztó a kereskedőnek, az visszajár a részére, ezzel együtt a fogyasztó kötelessége visszajuttatnia a terméket a vállalkozás számára, állva ennek költségeit. Fontos tudni, hogy amennyiben az árubemutatót szervező cég székhelyén történik a termékbemutató utáni vásárlás, illetve hitelfelvételi igény benyújtása, úgy 14 napos elállási joga van a fogyasztónak.

Amennyiben ilyen esetekben köt a fogyasztó egy kapcsolt hitelszerződést egy termékbemutató alkalmával a megvásárolni kívánt áru vételárának fedezésére és él ezzel az indokolás nélküli elállási joggal, akkor ez felbontja automatikusan ezt a kapcsolt hitelszerződést is, azaz nem kell semmilyen költséget, díjat, törlesztő-részletet megfizetni ekkor a hitelintézet számára.

A törlesztő-részletek visszatartásának joga 

A kapcsolt hitelszerződések sajátos jellemzője emellett az is, hogy a fogyasztót bizonyos esetekben visszatartási jog illeti meg: ez azt jelenti, hogy az esedékessé váló törlesztő-részletet egészen az igénye kielégítéséig visszatarthatja, azt nem kell befizetnie. Erre akkor kerülhet sor, ha az értékesítő vagy forgalmazó késedelembe esne az eredeti szerződés teljesítésével (például nem adja át a megvásárolni kívánt terméket határidőben) vagy azt hibásan teljesíti oly mértékben, hogy az már akadályozza a termék használatát (például az árucikk elromlik és azt ennek folytán nem tudja használni), és a fogyasztó ehhez kapcsolódó követelésének nem tesz eleget határidőben a kereskedő. A kereskedővel szemben ugyanis többféle igényt támaszthat a fogyasztó, így felszólíthatja késedelem esetén a termék átadására vagy például ha hibás a termék, többek közt arra, hogy azt javítsa meg vagy cserélje ki. Az ilyen igények esetében élhet a fogyasztó az említettek szerint a törlesztő-részlet visszatartásának jogával.

Ugyanakkor fontos, hogy ha a kereskedő ezeket az igényeket elutasítja és ez alapján a fogyasztó élni kíván a visszatartási joggal, akkor erről, valamint ennek körülményeiről a pénzügyi szolgáltatót, azaz a hitelezőt tájékoztatnia kell papíron vagy más tartós adathordozón, így például elektronikus levél útján. Ebben az esetben lényeges, hogy a visszatartás időszakára a hitelező nem számíthat fel hitelkamatot és más ellenszolgáltatást, például díjat, jutalékot vagy költséget.