A hitelek kapcsán azt érdemes tudni, hogy több különböző típus szerint is lehet őket csoportosítani.
A hitelek cél szerinti csoportosítása (szabad felhasználású hitel, célhoz kötött hitel)
Így például különbséget tehetünk szabad felhasználású, valamint célhoz kötött hitelek között.
A szabad felhasználású hitelt, mint azt a neve is mutatja, a fogyasztó bármilyen célra felhasználhatja, azzal szabadon rendelkezik.
Ugyanakkor a célhoz kötött hitelt a szerződés alapján nem lehet bármire felhasználni, hanem kifejezetten meghatározásra kerül, hogy az mire fordítható. A gyakorlatban ilyen cél szokott lenni például a lakásvásárlás, ingatlan építése, bővítése, felújítása vagy például tartós fogyasztási cikk (televízió, hűtőszekrény, stb.) megvásárlása.
Hitelek fedezet szerint (jelzáloghitel, fogyasztási hitel)
Újabb csoportosítási szempontot képez az, hogy az adott hitelnek mi a fedezete. A fedezet a hitelintézet számára nyújt biztosítékot arra az esetre, ha a fogyasztó (tehát az adós) mégsem tudná visszafizetni az adott összeget a meghatározásra került feltételek szerint. Ebből a szempontból megkülönböztetjük a jelzáloghiteleket és a fogyasztási hiteleket.
- A jelzáloghitelek esetében a fedezet egy ingatlan, így például az adós lakása. Az ingatlanra ilyen esetben úgynevezett jelzálogjogot jegyeztet be a hitelintézet. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztónak továbbra is tulajdona a példában vett lakása, azonban a hitelintézetnek olyan jogosultsága áll fenn azon, amely alapján, ha a fogyasztó nem fizet, akkor értékesít(tet)heti az ingatlant. Az ebből befolyt vételár biztosítja tulajdonképpen azt, hogy a hitelintézet akkor is hozzájusson a pénzéhez, amennyiben az ügyfelétől nem kapja vissza az összeget.
- A jelzáloghitelek mellett megkülönböztetjük az úgynevezett fogyasztási hiteleket. Ezekből szintén sokféle van, így az adós rendkívüli kiadására fordíthatja, de az is lehet, hogy csak egy tartós fogyasztási cikket szeretne megvásárolni. A fogyasztási hitelek esetében rendszerint nem egy ingatlan, hanem más eszköz vagy dolog szolgál például fedezetként arra az esetre, ha az adós nem fizetné meg tartozását. Ez lehet valamely vagyontárgya, esetleg egész vagyona, jövedelme, fizetése. Elképzelhető az is, hogy nem egy bizonyos dolog, hanem más eszköz révén biztosítja magát a bank: ilyennek minősül, ha például a szerződés megkötéséhez kezes bevonását köti ki. Ekkor egy harmadik személy, azaz a fogyasztó mellett a kezes is vállalja azt, hogy a tartozást vagy annak egy részét köteles megfizetni.