Érdemes azt is tudni, hogy nem kaphat bárki és bármekkora összegű hitelt, hanem a felelős hitelezési gyakorlat előmozdítása érdekében ennek kapcsán is szigorú szabályok érvényesülnek.
Hitelképesség-hitelezhetőségi limit
Ha ugyanis egy fogyasztó hitelt igényel, akkor a hitelnyújtó köteles megvizsgálni a hitelképességét. Az így elvégzett hitelbírálat után fog az kiderülni, hogy egyáltalán az ügyfél kaphat-e hitelt, illetve mekkora összegben.
Ennek során két fontos kérdést mindenképpen vizsgál a hitelező, azaz a pénzügyi szolgáltató, amely a hitelt nyújtja. Megvizsgálja először is a hitelképességet, melynek keretében felméri jövedelmi helyzetét, így például havi keresetét, másrészt vizsgálja az esetleges fedezetként felajánlott ingatlan vagy egyéb biztosíték elfogadhatóságát. A hitelezhetőség kizárásával kapcsolatban is megvizsgálja az adóst (pl. KHR lista).
2015.01.01. után felvett hiteleknél külön MNB rendelet szabályozza a jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti arányok meghatározhatóságát, amelyet kötelezően alkalmaznak a pénzügyi szolgáltatók. A rendeletben megtalálhatóak a jelzálog fedezetű hitelek, illetve a gépjárműhitelek is.
Fontos, hogy a hitelintézetnek külön belső szabályzattal kell rendelkeznie arra vonatkozólag, hogy egyáltalán milyen feltételekkel és kiknek nyújt hitelt, továbbá tartalmazza azt is, hogy az ügyfélnek milyen nyilatkozatokat, igazolásokat kell csatolnia a hiteligényléshez. Mindezen feltételek és a hitelképességi vizsgálat eredményeképpen kerül meghatározásra külön-külön az, hogy az egyes ügyfeleknek mekkora az ún. hitelezhetőségi limitje. Fontos, hogy amikor a pénzügyi szolgáltató a hitelezhetőségi limitet meghatározza, minden egyéb szempont mellett a fogyasztó előtte ismert hiteltartozásait is figyelembe kell vennie.